Hurrá, költöztünk

2010.11.03. 14:44

És túl vagyunk rajta...
Hozzávetőleg két óra alatt sikerült átrámolni az életem az egyik lakásból a saját lakásba. Hirtelen felindulásból nem éreztem úgy, hogy képes leszek megbírkózni ezzel a változással. A második estén már alkudoztam, hogy "kérem vissza a régi életem ". Még most is érzem alkalmanként, ahogy keresztül vonulok a nagy, üres lakáson. Gondoltam rá, hogy becuccolok mindent egy szobába és akkor olyan, mint régen.. mintha misem történt volna. Viszont akkor hol marad a változás csodája? Aminek utólag mindig tudunk örülni. Ugye?! Keresem a biztonságot nyújtó, megszokott mozzanatokat, élethelyzeteket, hangokat, színeket. Persze semmi. Vagy mégis! Azt hiszem régen nem örültem ennyire a munkahelyemnek. Itt feltöltődöm mindezekkel, azután hazaviszem. És megszokom hipp-hopp. Ha más nem, az idő segít ezen is. Csak mégsem ugyanaz, ha megszokom vagy örömmel élem át. Törekszem az utóbbira. Menni fog.