Menjünk akkor tovább.

Nos, ezt is lezártuk. Jól csináltuk, majdnem felnőttek módjára. Én sokat sírtam, Te pedig megengedted, hogy ezt tegyem. Nem borultál ki miatta és édesen vigasztaltál. Szerencsés vagyok, hogy megtehettem ezt így. 

Most izgatottan várom a jövőt, vajon mit, kit hoz magával elém?

bizonytalan talán vagy biztos...

Egész nap várlak. Egész héten. Azt az egy napot, amikor jössz. Amikor talán jössz. De nem hívsz és én megőrülök ettől a várakozástól. Hívnálak, de már azt sem merem, mert tudom, hogy nem tudsz mit mondani. Akarod még? Annyira félek, hogy már nem. Mit nem tudok adni neked? Tényleg a pénz és a csillogás az oka, hogy nem tudod elfogadni az életem? Mert nincs síelés és tengerpart? Bármit megtennék, de mégsem tudok ennél többet. Nem bírom elviselni a gondolatot, hogy a pénz az oka. Mindent megkapsz tőlem, ami pénzen nem vehető meg. Mégsem kell neked. Inkább az idegtépő őrlődést választod, az állandó harcot és háborút, csak, hogy kifelé csilloghass? Pedig már régen nem vagy Te sem odavaló. Sosem voltál igazán,  csak a körülmények elvarázsoltak, Te pedig azt hitted. Épp nem felszállóban vagy, és mégis inkább csak rágod magad. Annyira szeretném, ha magadra néznél, igazán, őszintén és meglátnád Te is. Én hiába tudok rád felnézni és imádni Téged? Legalább valami bizonyosságot adnál. Bár igazából félek tőle. Jobb e bizonytalan talán, mint a biztos nem?! Jaj de szörnyű még a gondolat is. Szeretnék megfelelni nagyon, pedig tudom, őrültség, de mégis...

mindig hiányzol.

Tudom, hogy ez terhes neked. Nem tudom, hogyan cselekedjek jót, de már fárasztó az is, ha mindig meg akarok felelni. Most rájöttem még néhány függőségemre, nyilván Te is ezek közé tartozol. :) szeretlek és már nem akarok semmit tenni ellene. Tudom, hogy te is szeretsz és tudom, hogy kevés vagyok neked, ezért nem tudsz dönteni. Lehet, hogy sosem leszek több. Bár környékeznek a könnyek ha ezt leírom, de lássuk be, valószínűleg így van. Szeretnék több lenni, érted. Hogy büszke legyél rám és ne legyenek kétségeid. És nem csak miattad, hanem magam miatt is. Néha elhiszem, hogy lehet. De mi van, ha ennyit adott az élet és ha megfeszülök, akkor is csak ennyi van. Pedig nekem jó veled. És neked is jó velem. Attól félsz, ha velem maradsz, akkor nem tudsz nagyot lépni? Attól félsz, ha velem maradsz akkor nem tudsz nagyot lépni. fáj az, hogy szeretlek. a szerelem fáj... micsoda közhely. Még nem éreztem így. Próbálom végiggondolni, vagy át. De ez hülyeség.