Kell e mindig tanítani?

Kell e mindig tanítani? Ha nem így lenne, az nagyon kényelmes lenne. De mindig példát állítunk, mindig elöl járunk, valaki mindig jön utánunk. Nem lehet felelőtlenül élni, mert akkor azok, akik utánunk jönnek eltévednek. Van e benne felelősségünk? Egyfelől mindenki azt követ, akit akar, nyilván az Ő döntése, az Ő felelőssége. Persze. A saját részéről. De a Te részedről, a Te felelősséged. Tudnod kell, hogy milyen úton jársz, merre tartasz és, hogy felelős vagy azokért, akik utánad mennek. Vállald föl. Menj bátran és büszkén elöl, védd meg azokat, akik követnek téged, érjenek téged a csapások, hogy másoknak mindig ragyoghasson a nap. És ha újra születsz, újra csak cselekedj így. Ha ez a dolgod, menj hát elöl. Nem baj, ha nem érzed úgy, de a többiek, akik követnek téged, tudják a dolgod. Különben nem gyűlnének köréd. Ez nem véletlenül alakult így. Képzeld el, ők mit éreznek, ha Te azt mondod, hogy össze vagy zavarodva. Akkor vajon mi lehet az Ő fejünkben, akik esetleg nem annyira nyitottak még a saját vezetésükre sem.
Menj bátran. Te nem hibázhatsz, mert vigyázzák lépteid, utad, döntéseid.